2022-ben két alkalommal is Alfa Szövetségünk önkénteseivel adománygyűjtést szerveztünk az ukrán – orosz háború kárpátaljai lakosai számára. E két út kapcsán készült az alábbi videó:

 

 

Háborús napló Kárpátaljáról

 

Ölni vagy átölelni? Káromkodni vagy imádkozni? Rombolni vagy alkotni? Ágyúkat vagy múzsákat szolgálni? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az a dokumentumfilm, amely több kárpátaljai szeretetszolgálati út érzelmi, mentális és hitbéli indítékait vizsgálja. Az író-rendező-operatőr-beszélő Téglásy Imre elsőként azokat az indítékokat mutatja be, amelyek a II. világháborúban katonáskodó édesapa, dr. Téglásy Géza hitvalló példájából forrásoznak. Archív fényképekkel és hangfelvételekkel idézi a frontra került századost, aki hadmérnökként nem forgatott fegyvert, hanem valláserkölcsi megfontolásokból inkább szentképeket osztogatott a Magyar Királyi
Honvédség által megszállt Szovjetunió vérzivataros hadszínterein, közben arra intette káromkodó, átkozódó katonatársait, hogy tartózkodjanak e viselkedéstől. Magyarország szovjet megszállása után a kereszténységét megvalló tisztet előbb kényszernyugdíjazták, osztályellenséggé nyilvánították. A kisgyermekes családot aztán Budapestről a magyar gulágra: a Nagy Alföldre hurcolták. (Előzőleg ugyanis meg merte kérni a munkahelyén szónokló tartó Marosán Györgyöt, a káromkodásáról és kegyetlenségéről hírhedt kommunista minisztert, hogy kerülje az obszcén kifejezések használatát.) 1956 forradalmában az apa Nagydorogon (Tolna megye) nemzetőrparancsnokként gondoskodott a közrendről és közbiztonságról. Élelmiszerrel megrakott teherautókat indított a szabadságért harcoló, éhező Budapestre. A kádári megtorlás idején, minthogy levetette a rendőrörs faláról a gyűlölt rezsimet megtestesítő Lenin-képet, izgatás miatt megkínozták, majd börtönre ítélték. A film az apától megfosztott család életének egy jelképes mozzanatával mutatja be: mi mindent jelentett 1957-ben a politikai üldözöttként, megalázottságban élő, éhezésnek is kitett anyának és három gyermekének az a vajat tartalmazó konzervdoboz, melyet az amerikai nép adományaként kaptak…
A film az édesapa cselekvő béke- és emberszeretetét úgy mutatja be, hogy azzal – afféle transzgenerációs örökségként – mintegy megelőlegezi az alkotó fiú saját, karitatív elköteleződését is. Megtudjuk, hogy az alkotó milyen adományozó utakon (árvízkárosult faluközösségek, iskolák, gyermekkórházi ápoltak, árvaházak lakóinak
felkeresésével) sietett Kárpátalja bajba került lakosságának segítségére az általa alapított élet- és családvédelmi szervezettel, a kiemelten közhasznú Alfa Szövetséggel.
Az ismert latin közmondással (Inter arma silent musae – Háborúban hallgatnak a múzsák) szemben arra buzdít, hogy háborúban se hallgassanak a múzsák, mert a művészek a megtévesztett és hatalomgyakorlásból kiszorított embermilliókkal, a jelen és a jövő nemzedékeivel együtt sosem a pusztításban, hanem mindig a helyes
irányba vezető Út, az emberi méltóságot becsülő Igazság és az emberhez méltó Élet képviseletében érdekeltek.

 

A filmet itt lehet megtekinteni:

 

Amerikai és angol, illetve más anyanyelvű barátaink tájékoztatására csináltunk egy angol nyelvű változatot, amivel őket is meglephetjük, hiszen az ő anyagi támogatásuk nélkül nem vihetünk volna semmit Kárpátalja nélkülöző családjainak, illetve diákjainak és pedagógusainak, orvosainak az ottani iskolákba, kórházakba.

 

War diary from Transcarpathia 

 

Kill or hug? Swear or pray? Destroy or create? To serve cannons or muses? The documentary, which examines the emotional, mental and faith-based motives of several Transcarpathian charities, seeks answers to these questions. The writer-director-cinematographer-narrator Imre Téglásy first presents the motives which derive from the
example of his father, Géza Téglásy’s confession, who was a soldier in World War II. Archive photographs and audio recordings recall the captain who went to the front, where he as a military engineer, did not shoot a weapon, but for religious and moral reasons rather handed out holy images on the bloody battlefields of the Soviet Union occupied by the Hungarian Royal Army, while admonishing his swearing and cursing fellow soldiers to refrain from this harmful behavior. After the Soviet occupation of Hungary, the officer who professed Christianity was forced into retirement and declared a class enemy. The family with small children was then dragged from Budapest to the Hungarian gulag: the Great Plain. (Previously, he dared to ask György Marosán, a communist minister infamous for his swearing and cruelty, to avoid using obscene expressions.) During the revolution of 1956, the father took care of public order and public safety as a national guard commander in Nagydorog (Tolna county). He sent trucks loaded with food to the starving Budapest fighting for freedom. During the Kádár reprisal, he was tortured and then sentenced to prison for having taken down the portrait of Lenin, the personification of the hated regime, from the wall of the police station. The film presents a symbolic moment in
the life of a family deprived of a father: what the can of butter, which they received as a donation from the American people, meant to the politically persecuted, humiliated, starving mother and her three children in 1957.
The film shows the father’s active love of peace and humanity in such a way that it anticipates the creative son’s own charitable commitment as a kind of transgenerational legacy. We will find out how the artist hastened to help the people of Subcarpathia in trouble (by visiting flood-damaged villages, schools, children’s hospital patients, residents of orphanages) with the life and family protection organization he founded, the highly public benefit Alfa Association.
Contrary to the well-known Latin proverb (Inter arma silent musae – In war the muses are silent), he urges that the muses should not be silent in war either, because artists, together with the millions of people who have been deceived and pushed out of the exercise of power, the present and future generations, are never interested in the destruction. They are always interested in representing the Path leading in the right direction, the Truth that respects human dignity, and a Life worthy of man.

 

Az angol nyelvű változata a filmnek itt nézhető meg: